A legtöbben Franciaországra, Olaszországra vagy Spanyolországra gondolunk, mint a bor hazájára, de sokkal messzebbről származnak az első bor barlang feltárások. Bár tudjuk, hogy az emberek évezredek óta készítenek bort, senki sem tudja biztosan, hogy ki volt az első, aki a szőlőt a ma bornak nevezett itallá erjesztette.

Az ősi borkészítésre utaló bizonyítékokat Kínában, a Közel-Keleten és Görögországban találtak, így úgy tűnik, hogy több különböző kultúra közel egy időben fedezte fel az eljárást. A legrégebbi ismert borászatot egy örményországi barlangban találták, és több mint 4000 éves – az ottani borászok olyan szőlőt használtak, amelyből ma is bort készítenek!

Az egyiptomi fáraók sírjaiban boroshordókat találtak, az ókori görögök pedig titkos vallási szertartásokon használták a bort. Bár a bor az idők során a legkülönbözőbb formákat öltötte, az eljárás a feltalálása óta eltelt több ezer év alatt nagyon keveset változott.

A szőlőt összezúzzák, préselik és erjesztik, majd a keveréket hordókba zárják. A keveréket érlelik, majd palackozzák.